Ásványi anyagok nyomelemek: Tizenhárom vitamint ismerünk, ezek egy része vízben másik része zsírban oldódik. Szinte valamennyi vízben oldódó vitamin B előjelű: B1-vitamin, B2-vitamin, B12-vitamin, niacin, pyridoxin, pantoténsav, biotin, folsav, C-vitamin. Zsírban oldódó vitaminok: A-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, K-vitamin.
A legfontosabb nyomelemek és szerepük a szervezetben
A legfontosabb nyomelemek: a vas, a réz, a cink, a fluor, a jód és a szelén.
A vas fontos összetevője az oxigén felvételéért és a szövetekhez történő szállításáért felelős hemoglobinnak és az izomsejteknek.
A réz szükséges az enzimek, a csontok, a kötőszövet és a vörösvérsejtek kialakításához.
A cinknek fontos szerepe van a sejtek regenerációjában, a sebgyógyulás folyamatában és a növekedésben. A cink számos enzim alkotórésze, és szükséges a bőr egészségének fenntartásához is.
A fluor fő szerepe a csontok és fogak szilárdságának biztosítása.
A jód nélkülözhetetlen a magzat testi és szellemi fejlődéséhez, szerepet játszik az alapanyagcsere szabályozásában és fontos alkotórésze a pajzsmirigyhormonnak.
A szelén amellett, hogy fontos enzimalkotó, antioxidáns hatása is ismert, vagyis megköti a szervezetben keletkező, káros hatású szabad gyököket.
A nem életfontosságú nyomelemek: közé tartozik a molibdén, a vanádium, a bór, a kobalt és a króm.
A molibdén számos fémtartalmú enzimben jelen van, legfontosabb szerepe a húgysav lebontásában résztvevő enzim működtetése.
A vanádium a szénhidrát- és zsíranyagcserében, valamint a csontképzésben rendelkezik fontos biokémiai funkcióval.
A bór legfontosabb funkciója, hogy részt vesz a normális körülmények között is folyamatosan zajló csontátépülés szabályozásában.
A kobalt többféle oxidációs állapotban is stabil, ezért a szervezetben végbemenő redoxi folyamatokban van szerepe, valamint elengedhetetlen a B12-vitamin szintéziséhez.
A króm aktívan részt vesz a szénhidrát-anyagcserében és elősegíti az inzulin hatását.
Mikro és makroelemek: Az ásványi sók a védőtápanyagokhoz tartoznak. A tápanyagok közül egyedüli szervetlen anyagok. Különböző vegyületeket alkotnak, és a természetben a növény és állatvilágban is megtalálhatóak. Fontos szerepük van az emberi szervezet működésében és felépítésében. Hiányuk anyagcsere és idegrendszeri zavarokat okoz. Napi szükségletet a növényi és állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával fedezzük. Az emberi szervezetben 4% ásványi anyag található. Naponta átlagosan 15 - 20 gr ásványi anyagot választ ki a szervezet, ezt a táplálkozással pótolni kell. Az egyes ásványi anyagokra az emberi szervezetnek különböző mennyiségben van szüksége. Azokat az elemeket, amelyeket a szervezet grammnyi mennyiségben igényel, makroelemeknek, amelyeket pedig milligramm vagy ennél kisebb mennyiségben mikroelemeknek (nyomelemeknek) nevezzük.
Makroelemek: nátrium, kálium, klór, kalcium, magnézium, foszfor, kén.
Mikroelemek: vas, cink, mangán, jód, réz, fluor,stb.
Az ásványi anyagok vízben oldódnak, ezért a zöldségféléket vékonyan kell hámozni, és kevés vízben főzni. Ajánlott a főzővizet felhasználni, mert az élelmiszerekből az ásványi sók egy része kioldódik.
Szelén (Se): Szerepe van a sejtmembránok épségének megtartásában. Gátolja a szabad gyökök oxidatív reakcióit, ezáltal megakadályozza, vagy legalábbis gátolja a szövetek öregedését és megkeményedését, vagyis segít megőrizni a szövetek fiatalságát és rugalmasságát. Enyhíti a menopauzában fellépő hőhullámokat és rossz közérzetet. Akadályozza a fejbőr korpásodását.
Vas (Fe): Fő feladata az oxigén-, a szén-dioxid- és az elektronszállítás. Vas szükséges a hemoglobin (vörösvértestek) képzéséhez, továbbá a mioglobin (az izmok vörös festékanyaga) és bizonyos enzimek keletkezéséhez. Elősegíti a növekedést, fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló képességet, megakadályozza a fáradtság kialakulását. Felszívódását a C-vitamin és az állati fehérjék fokozzák, a csersav és a gabonafélékben lévő fitinsav gátolja. Hiánya vérszegénységet, gyengeséget, sápadtságot, fáradékonyságot, fejfájást, nyelv- és torokfájást, szívdobogást okozhat. Gyermekeknél az étvágytalanság, növekedésben visszamaradás, ellenállóképesség-csökkenés (fertőzésveszély) figyelhető meg.
Kalcium (Ca): A csontok és fogak fontos alkotó-eleme. Döntő fontossága van az izmok, az idegrendszer, a váralvadás és néhány enzim működésében, továbbá a magnéziummal együtt felelős a normális szívműködésért és vérkeringésért. Hiánya gyermekeknél a fejlődés, ezen belül a csontok növekedésének zavara, mentális zavarok, az idegrendszer és az izmok fejlődésének problémái léphetnek fel. Felnőtteknél az izmok fokozott görcskészsége, a csontok törékennyé válása léphet fel. Hosszan tartó hiánya és a nem megfelelő mennyiségű mozgás csontritkuláshoz vezethet.
Magnézium (Mg): A fehérje, zsír és szénhidrát anyagcsere fontos eleme, szükséges az érrendszer, az idegek és az izmok működéséhez (beleértve a szívizmot is). Fontos szerepet játszik a csontok felépítésében és a növekedésben. Segít leküzdeni a depressziót. Segít megakadályozni a kalciumot tartalmazó vese- és epekövek keletkezését. Hiánya estén álmatlanság, koncentrációs nehézségek, szédülés, fejfájás, fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcserezavarok léphetnek fel. Romolhat a vérkeringés, de személyiségváltozás, izomgörcsök, anorexia, hányinger is előfordulhat a tünetek között.
Nátrium (Na): A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. Segít megakadályozni a hő okozta kimerültséget és a napszúrást. Hiánya gyengeséget, émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat, valamint előfordulhat a szénhidrátok elégtelen emésztése, esetleg neuralgia.
Kálium ( K ): Szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg. A sejtek fontos alkotóeleme. Részt vesz a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában, a sav-bázis egyensúlyban, idegrendszeri ingerületek átvitelében, sejtek energiaellátásában. Az izommunkához, így a szív munkájához is szükséges. Segít a test salakanyagainak kiürítésében, közreműködik a vérnyomás csökkentésében. Hiányállapota nehezen alakulhat ki, főleg hányás, hasmenés válthatja ki. Hiánya esetén a szív működése zavarttá válik izomgyengeség, görcsök, vérnyomáscsökkenés, keringési rendellenesség, bélrenyheség léphetnek fel, a vesék működése károsodhat.
Cink ( Zn ): Fenntartja, biztosítja a sejtek épségét. Az inzulin alkotórészeként részt vesz a vércukorszint-szabályozásban. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen, részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében. Szerepe van a sebgyógyulásban és a szervezet immunrendszerének működésében. Nélkülözhetetlen a fehérjék és a DNS szintéziséhez, a prosztata normális működéséhez, fontos szerepet játszik az összes szaporodási szerv kifejlődésében. Fontos a vér stabilitásához és a sav-bázis egyensúly fenntartásához. Segít a meddőség gyógyításában, a prosztatapanaszok elhárításában. Csökkenti a koleszterin lerakódást, hozzájárul a mentális zavarok kezelésében. Cinkhiányban a sebek gyógyulása elhúzódik, növekedés-visszamaradás, szexuális retardáció léphet fel. Hiánya az étvágy és az ízlelési érzék érezhető csökkenéséhez, vérszegénységhez vezethet. Előfordulhat a prosztata nem rákos megnagyobbodása.
Réz ( Cu ): Szükség van rá, hogy a szervezetben a vas a hemoglobinba beépüljön. Közreműködik a tirozin nevű aminosav felhasználásában: lehetővé téve, hogy a haj és a bőr festék-(pigment-)faktorává váljék. Nélkülözhetetlen a C-vitamin felhasználásához. Hiánya ritkán fordul elő, ha mégis vérszegénység, ödéma léphet fel, továbbá előfordulhat a csontrendszer fejlődési zavara.
Króm (Cr): A króm az ember számára esszenciális elem. A szervek és szövetek krómtartalma a születéstől kb. 10 éves korig csökken, ezután mérsékelten emelkedik, majd idősebb korban ismét csökken. A króm erősíti az inzulin hatását, fontos szerepet játszik a normál glukóztolerancia fenntartásában. A króm aktivál több enzimet is, és segíti az aminosavak fehérjébe való beépülését, s azok szerkezeti stabilitását. Megakadályozza, ill. csökkenti a magas vérnyomást. Elősegíti a növekedést. Króm hiányára számos tünet utal: csökkent glukóztolerancia, növekedésben való visszamaradás, élettartam-csökkenés, a keringésben emelkedik az inzulin, a koleszterin és a trigliceridek, szénhidrát-, fehérje-anyagcserezavar jelei észlelhetők, csökken a termékenység, kevesebb a spermiumok száma. Ahol az ivóvízben kevés a króm, ott a szívbetegségek aránya magas.
Vanádium (V): Gátolja a koleszterin lerakódását az érfalakba. Segít a szívroham megelőzésében.